A tavasz kiváló időszak a gyümölcs bokrok ültetésére, mely során el kell kezdenünk az új növény koronaalakító metszését. Ez rendkívül fontos az egészséges növekedés és az elvárt terméshozam szempontjából. A következőkben az egyes fajoknál alkalmazott koronaalakító módszereket, illetve a korosabb növények fenntartó metszését osztom meg Önökkel. 

Ribiszke

A Ribiszke cserjetörzses bokor, amely tőről képes megújulni, ebből következik, hogy egyszerűbb dolgunk van a bokorként nevelt példányokkal, a törzses egyedek nem képesek tőről megújulni. Az egyéves vesszőkből és kétéves vesszők oldalhajtásaiból hozza termését, így metszését ehhez kell igazítani. 

• Bokorribiszke: Új növény ültetése előtt vágjuk vissza a hajtásokat 1-4 rügyre (ha gyengébbek a vesszők, akkor kevesebb rügyet hagyjunk meg), majd kicsit mélyebbre ültessük, mint ahogy a cserépben volt, így később több tőhajtást kapunk. Koronaalakításnál a 4-es szabály az irányadó. Ültetés utáni tenyészidőben szépen elindulnak a „meghagyott” rügyek, melyekből újabb vesszők fejlődnek. Ezeket a vesszőket júniusban átválogatjuk, azaz egyenletesen elosztva 4-6 hajtást hagyunk. A második évben, ha a vesszők elérik a fél méteres hosszt, ne vágjuk őket vissza, csak hajtást válogassunk, 4-5 maradjon. A harmadik év tavaszán az új éves vesszőkből vágjunk ki annyit, hogy 4 maradjon. A negyedik év tavaszán így lesz első, második, és harmadik éves ágrészből 4-4 db (összesen 12 db ágrész, arányosan elosztva). Az ötödik évben pedig befejeződik a koronaalakítás, az előzőeket folytatva, már első, második, harmadik, és negyedik éves ágrészből lesz 4-4 db (összesen 16 db ágrész, arányosan elosztva), melyet a továbbiakban ifjítanunk kell, hogy fenntartsuk a termésegyensúlyt. 

Piros bogyós: Korosabb növénynél tavasszal ritkító metszést végezzünk, a 4 évesnél idősebb gallyakat tőből vágjuk ki, és a tenyészidő során a tőből hozott új vesszőket pedig 3-4 rügyre vágjuk vissza, mint az új növény telepítésénél. Később ezek az új hajtások fogják kiváltani a „régi” hajtásokat. 

Fekete bogyós: A piros ribiszkéhez hasonlóan végezzük a fenntartó metszést, csak ebben az esetben már a 4 éves gallyakat vágjuk ki tőből és váltjuk ki új vesszőkkel, mivel a piros bogyósnál hamarabb elöregszenek. 

• Törzses ribiszke: 

Piros bogyós: ültetéskor az összes vesszőt visszametszük 2-4 rügyre, a következő évben pedig 4-5 hajtást hagyunk meg, a többit tőből vágjuk ki, és a középen található egyik vessző segítségével sudaras ágrendszert hozunk létre. A 4-5 vesszőből – növekedésükhöz képest –   levágjuk a felét. Később folyamatosan ifjítunk, mindig 12 koronarészig. A bokorribiszkéhez hasonlóan a 4-5 éves gallyakat és a felesleges vesszőket tőből kivágjuk. 

Fekete bogyós: 4-5 vesszős, nem sudaras ágrendszert nevelünk. Már 4 évesen elöregszenek a gallyak, ezért folyamatosan ifjítani kell, a tőből eredő új vesszőkkel. 

Köszméte

A köszméte hazánkban természetes formájában 50-100 cm-re megnővő, tövises cserjebokor, amelynek oldalrügyeiből fejlődnek a termőrészek. Gyenge metszést és ritkítást végezzünk, de rendszeresen minden évben. 

• Bokorköszméte: fiatal bokor koronaalakításkor a metszést a piros bokorribiszkénél alkalmazottal megegyezően végezzük. A 4-es szabály betartásával alakítjuk ki a hajtásrendszerét, később pedig az 5 évesnél idősebb gallyakat vágjuk ki és hagyjuk meg helyette az új éves vesszőt. Itt is a bokor arányaira figyeljünk!
• Törzses köszméte: Koronaalakításkor, az első évben a vesszőket 2-3 rügyre visszavágjuk, a második évben a kapott vesszőket felére visszavágjuk, a harmadikban ezeket nem bántjuk (a 2, 3 éves vesszőkön hozza a termést), csak ritkítjuk, hogy egy arányos koronát kapjunk. Ifjításkor a 3 évnél idősebb vesszőket vágjuk ki, és a mellette fejlődött vesszővel váltjuk ki. 

Riszméte/Josta

Egyre népszerűbb ez a fekete ribiszke-köszméte hibrid, amely nagyon hasonlít a fekete ribiszkéhez, könnyen összetéveszthető vele. A többéves hajtásokon végig termőrészeket hoz, így az egész korona gyümölcsöt nevel, nem kopaszodik fel. Az ültetéskor a vesszőket vágjuk vissza 4 rügyre. Termőkorban 5 éves hajtásait váltsuk le új vesszőkkel. 

Málna

Félcserje, melynek hajtásrendszere kétévente tősarjak által megújul, ezért érdemes támrendszer segítségével nevelni. Az éves vesszőkön hozza termő oldalhajtásait, amelyeket szüret után tőből vágjunk ki. Az elsőéves sarjakat ritkítsuk meg, kb. méterenként 10 egészséges sarjat hagyjunk. Ősszel a meghagyott elfásodott sarjakat a felső egyharmadukban vágjuk vissza, hogy a következő évben az oldalhajtásokat onnan fejlesszék, mert ott található a hajtások ereje, ezáltal nagyobb és jobb minőségű terméshozamunk lesz. 

Tüskétlen szeder

Hajtásrendszere a málnához hasonlóan csak két évig él, ezért ő is tősarjakról képes megújulni. Támrendszert használjunk, mint a málnánál. A több méteres tősarjakról nevelt másodrendű oldalhajtásokról hozza gyümölcsét. Tavaszi metszésnél távolítsuk el az elfagyott részeket, illetve a másodrendű hajtásokat kb. fél méteresre vágjuk vissza. Májusban az új tőhajtásokat kiritkítjuk, töveként maximum 5 maradjon és amikor elérték a 2,5-3 méteres magasságot visszavágjuk, hogy másodrendű oldalhajtásokat tudjon nevelni. Ugyanúgy, mint a málnánál, a letermett vesszőket tőből vágjuk ki, hogy ne adjunk táptalajt a fertőzéseknek.