Levendula, rózsa, örökzöldek, dézsás növények, diófa, málna. Első hallásra egymástól teljesen különböző növények, ám egyvalami mégis közös bennük: most kell őket metszeni, hogy a következő évben is szépek és dúsan termők legyenek. Kora ősszel is szükség van metszésre, ehhez adnék most néhány ötletet, hogy mely növénytípust hogyan is tanácsos visszavágni. Egy tanárom egyszer azt mondta: „a rossz metszés is jó metszés”, tehát ne féljünk tőle, a szabályok betartásával biztosan sikert érhetünk el.

A levendula visszavágása

Az egyik legkedveltebb gyógy- és aromanövényünk. A levendula mediterrán eredetű, ezért az őszi metszés abból áll, hogy az elszáradt virágszárakat tőben, esetleg még-egy két oldalhajtással lejjebb vágjuk vissza. Erősebb visszavágást tavasszal a fagyok után végezzünk, de azt is csak addig a mélységig, amíg a hajtások oldalán pici zöld rügyeket látunk.

Természetesen, ha valaki a formára nyírt „gömbőcöket” szereti, akkor sövényvágó ollóval vagy géppel is formázhatja őket, de ebben az esetben is igaz, hogy a zöld hajtás alá ne menjünk, mert kopasz marad a növény.

Rózsa metszés

A kertek királynője ezen időszakban csak a beteg ill. sérült hajtások, virágok eltávolítását igényli. Az egészséges virágokat (ez alatt azokat értjük, amelyek nem gombásak, és amelyeken nem található szürke, barna vagy fehér lisztes bevonat) meghagyjuk, hiszen a belőlük kialakult csipkebogyó egy nagyon jó alapanyag teakeverék készítéséhez és nem utolsó sorban a madarak számára is fontos C-vitamin forrás.

Bizonyos körülmények között a rózsa tövénél a talajból kihajthat a rózsaalany (a jelenséget onnan ismerhetjük meg, hogy zöld színe sokkal világosabb, mint a nemes, és kisebb levelei is vannak, továbbá a tövisek is sűrűbben helyezkednek el). Ezeket a hajtásokat is el kell távolítani, legjobb, ha óvatosan kiássuk a növény tövét és a föld alatt, a gyökérnyakról közvetlenül vágjuk le az „idegen vesszőt”.

Tipp: Alakító, erősebb visszametszést tavasszal végzünk szintén a fagykárok kivédése érdekében. Erre majd tavaszi szezonális tippjeim során fogom felhívni a figyelmet.

Pikkelylevelű és lomblevelű örökzöldek metszése

Az előző metszésnél jóval lejjebb eső erőteljesebb visszavágás szezonja időjárástól függően áprilistól szeptember végéig tart. A túl meleg időszakokat kerüljük, mert sokkot kaphat a növény. A formára igazítás később is elvégezhető, de ősszel a beteg részek eltávolítása az elsődleges cél, ezáltal is megakadályozható annak további terjedése, illetve ezzel helyet is biztosíthatunk az új hajtásoknak.

Tipp: Kötözzük össze az oszlopos hamisciprusok, ciprusok, borókák hajtásait! Ez megakadályozza, hogy télen a nagy mennyiségű hó szétnyomja, letörje az ágakat. Használjunk természetes alapanyagú spárgát, és kerüljük a műanyagot, mert az túl éles, így kárt tehet az ágakban!

Dézsás növények metszése

A fagyérzékeny mediterrán növények beltéri teleltetésre szorulnak, ezért ilyenkor érdemes visszavágni is őket. Ennek oka egyrészt az, hogy a visszavágást követően elkezdenek hajtani, és mire jön a szezon, addigra szépen besűrűsödnek és akkor már nincs szükség ollóra, másrészt kevesebb a visszavágásnak köszönhetően kevesebb helyet is foglalnak.

Tipp: A mediterrán növények közül a leander metszését érdemes most elvégezni, mert a virágokat a hajtások végén hozza a növény. Ha tavasszal visszavágjuk a hajtásokat, lehetséges, hogy az újak csak a következő évben hoznak virágot.

Diófa visszavágása

Egyes esetekben a meggondolatlan ültetési távolság miatt a fa „kinövi a helyét”, így visszavágáson gondolkodunk.

Ezt az ősz beálltával tehetjük meg, mert olyankor kezd lecsökkenni a nedvkeringés, így csökken annak a kockázata is, hogy kiszáradna a metszett felületeken a növény.

A kifejlett diófa metszés nélkül terem, a termésképzéshez tehát nem szükséges azt visszavágni.

Málna metszése

A málna esetében mind a kétéves, mind a folyton érő fajtáknál azokat a hajtásokat kell tőből kivágni, amelyeken az idei évben termés volt. A többi (sarj)hajtást csak akkor vágjuk ki, ha beteg, sérült, vagy ha túlságosan elszaporodtak! Fontos, hogy folyóméterenként 8-12 sarj maradjon.

A meghagyott vesszők hajtásvégét tavasszal kb. 20 cm-el kurtítsuk meg.

Tipp: A többi bogyós gyümölcsű cserje metszését tavasszal végezzük!

Általánosan elmondható, hogy ebben az időszakban érdemes minden cserjéről és fáról az elhalt részeket, a törzsön kialakult vékony ágakat levágni. Évelő lágyszárúaknál az elszáradt virágok levágásával egy másodvirágzás is következhet.