A végéhez közeledik október, hamarosan november 1-jét írunk. Mindenszentek és Halottak Napja ünnepe következik, amikor is elhunyt szeretteinkre emlékezünk. Ünnepi népszokásokról, régi hagyományokról szólunk most és tippeket adunk, hogy a klasszikus krizantém mellett milyen virágokkal is érdemes még a sírokat díszíteni. Végül, de nem utolsó sorban bemutatjuk a tökfaragás hagyományát is, amelyről kevesen tudják, hogy bizony ennek is van ősi gyökere a magyarság történetében. 

November 1-je Mindenszentek napja, amelyet azon üdvözült, mennybe jutott lelkek emléknapjaként ismerünk, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium nem tud egyenként megemlékezni. Történeti források szerint a középkortól, de különösen a XVII. századtól volt Európában szokásban a halott hozzátartozók emlékére a sírt megtisztítani, virágot vinni, mécsest, gyertyát gyújtani. Egyesek szerint a gyertya az örök világosságot jelképezi, mások szerint a gyertya lángjánál tudnak megmelegedni az eltévelyedett lelkek, hogy visszataláljanak a sírokba. 

Mindenszentek és Halottak napja – hiedelmek és szokások

Bár Mindenszentek és Halottak napja összekapcsolódik, sokan mégsem tudják, hogy mi a különbség a kettő között. Mindenszentek az üdvözült lelkek emléknapja, míg a Halottak napját másnap, azaz november 2-án ünnepeljük az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben szenvedő hívekért. A római katolikusok mindkét napon imádkoznak szeretteikért. 

A népi hiedelmek szerint Mindenszentek napján a halottak hazalátogatnak még élő szeretteikhez, ezért régi szokás volt, hogy ezen a napon számukra is terítéket készítettek az asztalra. A Csallóközben azért, hogy a halott lélek ne látogasson haza, kalácsot sütöttek és a temető kapujában álló, imádkozó koldusoknak adták, mert úgy tartották, hogy az ún. „kóduskalács” szétosztása elrettenti a halott lelket a hazatéréstől. Legendák szerint Mindenszentek és Halottak napja között éjszaka a templomban halottak miséztek. 

Régi szokás volt az is, hogy Halottak napján, vagy akár azon a héten, amire Halottak napjs esett, nem szabadott mosni, mert így tudták elkerülni, hogy a fehér ruha megsárguljon és nem szabadott meszelni sem, nehogy férgek lepjék el a házat.

Virágok és mécsesek a sírokon

Halottak napján a kegyelet emlékezik, a temetőkben mécseseket gyújtunk,  a gondozott sírokra virágot helyezünk. 

A legkedveltebb virágok között van ilyenkor a fehér virágú krizantém, amelyet gyakran használnak csokrok, koszorúk díszítéséhez. Rengeteg fajtával találkozunk, a fehértől a rózsaszínen át egészen a sötét bordóig, citromsárga, narancs színekben. Jó vízáteresztő, savas kémhatású, tápanyagban gazdag talaj az ideális számára. 

Ezt a virágot többnyire temetői virágként emlegetik, amely leginkább arra vezethető vissza, hogy valójában ez az a növény, amely ilyenkor virágzik és mivel a vágott virágokkal csak bizonyos ideig díszíthetünk, ezért sokszor erre esik a választás a temetői látogatásokkor. A krizantém mellett azonban ott vannak még az árvácska, a csarab, az erika, a törpe örökzöldek, a varjúhájak és a kövirózsák is, amelyek ugyancsak szép, színes díszítő elemei lehetnek a síroknak. 

Árvácska

A „nyári” egynyáriak leváltására kiváló választás az árvácska, mert ő „téli” egynyáriként viselkedik, október végétől márciusig folyamatos virágaival örvendeztet meg minket. Hűvös tavasz esetén akár májusig is virágzik, így jó választás lehet a temetőben is elültetni. 

Tipp: tartós mínuszokkal járó hideg tél esetén takarjuk a talajt fenyőkéreggel nehogy kifagyjon a növény, bár az előző telek során ezt nem tapasztaltam. 

Csarab, erika

A csarab és az erika apró virágaival pompás kiegészítője lehet a krizantémnak, talajigénye is megegyezik, a pangó vizet ugyanúgy nem tolerálja. A két növényfaj nagyon hasonló, de annyiban különböznek, hogy az erika télálló, a csarab viszont nem.

Törpe örökzöldek

A törpe örökzöldek előnye, hogy folyton zöld színfoltot biztosítanak, begyökeresedett állapotban jól bírják locsolás nélkül is. Egyre több helyen látok levendulát is, amit szintén ide sorolhatunk, korosabb egyedei szintén jól bírják a nyári aszályt. 

Tipp: ha kúszó fajtát ültetünk, kevésbé engedi a gyomosodást, a talaj kiszáradását. 

Varjúhájak, kövirózsák

A varjúhájak, kövirózsák remekül bírják a szárazságot, a nyári hőséget, ezért érdemes egy-két foltban ültetni őket, hogy abban az időszakban is legyen dísz a sírokon, amikor kevesebb csapadék hullik. Kisebb edényekben, vázákban is megélnek, szépen leomlanak.

Halloween

Tökfaragás, egymás ijesztgetése, csokigyűjtés. Egyre inkább elterjed Európában is az a kelta eredetű pogány szokás, hogy október 31-éhez közeledve tököt faragunk, amit mécsessel világítunk meg és ehhez kapcsolódóan partikat szervezünk a barátokkal. Van, aki szerint belefér a Halottak napjához kapcsolódó ünnepkörbe a tökfaragás és a jelmezes rendezvények, mások szerint ez kevésbé tekinthető az elmélkedő, emlékező, tiszteletteljes ünnep részének. 

A Halloween ünnepe több száz évre nyúlik vissza az angolszász országokban. A hiedelem szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérhetnek és beköltözhetnek az élőkbe, akik ezért maskarát öltenek, hogy összezavarják és elijesszék őket. Hazánkban is egyre népszerűbb Halloween-i tököt faragni, Halloweeni díszeket használni. 

“Fénylik, mint Salamon töke” – A tökfaragás magyar gyökerei

Talán kevesen tudják, hogy a tökfaragás nem idegen a magyar hagyományoktól, sőt része annak. Biztosan mindenki hallotta már azt, az Árpád-házi trónviszályok idejéből való szólást, hogy „fénylik, mint Salamon töke”. Ez a szólás 1081-ből ered, amikor Salamon elismerte Lászlót magyar királynak, de mivel vissza akarta szerezni trónját, ezért László Salamont Visegrádra, a vár tornyába záratta. A vártoronyban sötétedés után töklámpásokkal világítottak az őrök, hogy szemmel tarthassák Salamont, azonban a töklámpások nemcsak erra voltak jók, hanem a Dunán hajózóknak is segítettek a tájékozódásban.

A tökfaragás Salamon története mellett más emlékekkel is rendelkezik Magyarországon. Főként a betakarítás utáni időkhöz kapcsolódik ez a magyar szokásokban. A Dél-Alföldön például szinte majdnem mindenhol faragtak töklámpást azért, hogy Mindenszentek környékén ezzel ijesztgessék a lányokat. Emellett nemcsak ekkor, hanem például a Dunántúlon Luca-napkor, illetve a farsanghoz kötődően Tiszaháton, Bereg megyében is faragtak tököket. 

Faragjunk tököt együtt!

Jómagam a tökfaragást egy kreatív elfoglaltságnak találom, ezért kedvet kaptam ahhoz, hogy én is kipróbáljam ezt a szokást. Tartsanak velem, faragjanak Önök is tököt a csípős őszi estékre!

Tipp: Sütőtök faragásnál kivájjuk a tök közepét, hogy helyet kaphasson a mécses, így rengeteg tökmagot nyerünk, amit jövőre elültethetünk. A magokat érdemes napon megszárítani, és száraz, hűvös helyen tárolni tavaszig, amikor pl. tejfölös pohárba elvetjük, majd a kihajtott palántákat kiültetjük.

Fontos, hogy a Halloween alkalmával használt sütőtökök nem alkalmasak emberi fogyasztásra, kizárólag dekorációs célokat szolgálnak! Felszedésükkor túl zsengék, éretlenek, így túl kemények maradnak.

Felhasznált irodalom:

Perger Gyula: Nagymama kalendáriuma – Kisalföld, 1994. október (49. évfolyam, 253. szám)

Jancsó Orsolya: Hasított száj – Magyar Idők, 2017. november (3. évfolyam, 257. szám)