Legtöbben szeretünk tóparton pihenni, hiszen a víz látványa, illata, csobogása nyugtatólag hat az idegekre. Kertünk egyik ékessége lehet a kerti tó, amely számos élőlény élettere is egyben. A kerti tó építése, illetve  fenntartása teljesen eltér a kert „száraz” területeitől. A következőkben ehhez osztok meg Önökkel pár ötletet. 

A növények kiválasztásánál a növények fényigényére és a megfelelő ültetési mélységre kell odafigyelnünk. 

Ültetési mélység szerint több zónát különböztetünk meg: 

„A” zóna, 0 cm-es vízborítás:

Ez a terület már a tófólián belüli legszélső rész, melyben a talajszint néhány centiméterrel a vízszint felett helyezkedik el. Nagyobb eső után a vízszint megemelkedhet, melyet a zónában ültetett növények egy rövid ideig tolerálnak, de tartósan nem viselnek el.

Ezt a „mélységet” a legjobban kedvelő fajok eredeti élőhelyükön nedves, mocsaras réteken, illetve ligetesekben élnek, mint pl. Caltha (mocsári gólyahír) fajok, Houttuynia cordata ’Chamaeleon’ (kaméleonlevél), Lysimachia nummularia (pénzlevelű lizinka), Mentha aquatica és pulegium fajok. 

„B” zóna, 0-10 cm-es vízborítás, mocsaras zóna:

Ebben a zónában variálható a legjobban az ültetés, hiszen a legtöbb vízi faj itt érzi jól magát. Ez már a tónak az állandóan vizes részéhez tartozik, az esetleges vízszint csökkenést a növények tolerálják, de nem kedvelik. Főképp terjedő tövű növények élnek meg itt, melyeket túlszaporodásuk esetén érdemes ősszel ritkítani, illetve  az elhalt, elszáradt részeket is a víz felett visszavágni. Ebbe a mélységbe ültethetők pl. Alisma plantago-aquatica (vízi hídőr), Butomus umbellatus (virágkáka), Myosotis palustris (mocsári nefelejcs), Sagittaria sagittifolia (nyílfű), Carex riparia (parit sás).

„C” zóna, 20-40 cm-es vízborítás, középmély zóna:

Olyan nagyobb termetű mocsári növények tartoznak ide, melyek a mélyebb vízben is megélnek, pl. Iris pseudacorus (mocsári nőszirom), Phragmites australis (közönséges nád), Typha angustifolia (keskenylevelű gyékény), Scirpus lacustris (tavi káka). 

„D” zóna, 40-120 cm-es vízborítás, mélyvízi zóna:

Ez a zóna a tófenékig tart. Az ide ültetett növényeket érdemes 5-12 literes ültetőedénnyel együtt leereszteni a víz fenekére, így ha néhány évente át kell ültetni, könnyen a felszínre tudjuk hozni. Látványos fajok – mint, pl.  Nymphaea fajok (tündérrózsa), Nuphar lutea (tavirózsa) – és kevésbé látványos, de annál hasznosabb fajok – mint, pl. a hínár, a forrásmoha – élnek meg itt. A tündérrózsa ebben a mélységben sikeresen áttelel, míg a törpe tündérrózsát, melyet dézsában nevelünk, télire fagymentes helyre kell bevinnünk. A mélyvízi tavirózsának széltében is nagyobb helyre van szüksége, így igazán nagyobb tavakban tud szépen fejlődni. A hínár a felvett tápanyagból oxigént termel, melyet a vízbe ad le, így vesz részt a tó biológiai egyensúlyának fenntartásában, illetve élőhelyül szolgál a víz alatti élőlények számára. Lebegő és legyökeresedő fajtái vannak. A legyökeresedőket szintén ültetőedénnyel együtt érdemes a tó fenekén elhelyezni, az esetleges túlszaporodásra oda kell figyelni. A forrásmoha ugyanúgy oxigéntermelő vízinövény, viszont örökzöld, így a téli időszakban is gondoskodik kerti tavunk oxigénellátásáról, amíg a hínár „pihen”. 

„E” zóna, a víz színén úszó növények: 

Lombjukkal leárnyékolják a vízfelszínt, így megakadályozzák az algák elszaporodását, de törekedjünk az egyensúlyra, ne hagyjuk őket sem elszaporodni a többi növény kárára.

A nagyobb méretűeket könnyen ritkíthatjuk pl. Hydrocharis (békatutaj), Salvinia natans (vízi rucaöröm). Az apró termetűek sokszor kiirthatatlanok, pl. Azolla (moszatpáfrány), Lemna (békalencse). A trópusi eredetűeket ősszel kiszedjük, benti akváriumban átteleltethető vagy következő évben újat veszünk, pl. Pistia (kagylótutaj), Eichhornia (Vízijácint). 

Tipp: helyhiány esetén egy nagyobb méretű dézsában is létrehozhatunk mini tavat, melybe akár tündérrózsát is ültethetünk, hiszen vannak olyan hibridek, melyek sekélyebb vízben is megélnek. 

Tartson velem a következő alkalommal, amikor a Törpe örökzöldekről lesz szó!